Hadobás Bernadett

„Megtapasztaltam, hogy milyen egyedül lenni. A nettó egyedül nihilt. Mindeközben milyen kétértelmű ez, mert hogy fizikailag egyedül vagy, ugyanakkor meg az egész világ veled van és csak rajtad múlik, hogy kihez kapcsolódsz. Hogy ez milyen ellentmondásos?!” – mondja Pethő Anikó, fejvadász, karriertanácsadó, aki 2015-ben egy meghatározó lelki kimerülés következményeként, 15 év hr tapasztalattal a háta mögött megingott, és majdnem felszámolta addigi életét és vállalkozását. Helyette Nepálba utazott, ahol rádöbbent, mennyire igaz a mondás, miszerint egyedül születünk és halunk meg. Mennyire magunkra vagyunk utalva, hiába vesz körül minket egy megtartó szociális háló. „...ugyanakkor mégsem vagyunk egyedül, mert ha kinyitod a szádat és megtanulsz kérni, megtanulsz kommunikálni, megtanulod az igényeidet megfogalmazni, akkor nincs vége a világnak.”

„Amint a természetfilmes pályára léptem, minden magától történt. Minthogyha egyszer csak a saját utamra találtam volna.” – mondja Szendőfi Balázs, aki zeneszerzőből lett természetfotós. Utópisztikus világképet fogalmaz meg, amikor azt mondja a szakmájáról, hogy tulajdonképpen a mai korban természetfilmet forgatnak természet nélkül.

Szilágyi Nóri több évtizedes útkeresés után sütik és torták koronázatlan királynőjeként találta meg önmagát és álmai munkáját a Street Kitchen online magazinnál 2017-ben. Kacskaringós út vezetett idáig. Úgy emlékszik vissza gimnazista éveire, hogy „...fogalmam sem volt mi akarok lenni.” A mai napig becsüli azokat a fiatalokat, akik szülői noszogatás nélkül tudják, hogy mi az az első három hely, ahol folytatni szeretnék tanulmányaikat, vagy pláne határozott elképzelésük van arról, mivel szeretnének foglalkozni majd felnőttként. Véleménye szerint: „Nem baj az, ha nem tudja az ember, hogy mit akar csinálni. Az a lényeg, hogy mindig valamit csinálj és ne az legyen, hogy az ember csak ül és nem csinál semmit.”

Gyermekkora óta élt benne az a kép, ahogy egy kolostorban ül és buddhista környezetben meditál. „El akartam vonulni egy kolostorba. Két hétre.” – meséli Váradi Csilla, az eMAG HR igazgatója, aki egyetlen hátizsákkal indult útnak 2018-ban, hogy megkezdje 4 hónapos elvonulását. Csak az oda-vissza repülőjegyét vette meg. Amikor Katmanduban találta magát, a környező hegyek és táj látványa arra sarkallta, hogy bolond lenne elvonulni egy kolostorba, inkább a természetben tölti ideje nagy részét.

„Ne izgulj, végül minden kiforrja magát!” - tanácsolja Kisgyörgy Éva, blogger nevén Travellina azoknak, akik váltásban gondolkodnak. Többek között az is kiderül legújabb Karrierváltás & Sabbatical podcastünkből, hogy mire alapozza ezen bölcseletét. Éva 146 országot fedezett fel eddigi utazásai során és 2011 óta főállású utazó. Részben saját maga, részben szponzorációs együttműködésekből fedezi utazásai költségét.

Zsolt eredetileg katonai pályára készült, mivel erős vágyat érzett arra, hogy a hazáját szolgálja. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elvégzése után vámtiszti szolgálatot Záhonyban és Kisvárdán látott el. Mivel hosszú távon nem szeretett volna több száz kilométerre elszakadni a pilisvörösvári barátaitól és családtagjaitól, valamint a rendészeti pálya kötött keretrendszerében sem tudta elképzelni magát, váltott. A pandémia kirobbanása előtt 10 nappal nyitotta meg újhullámos kávézóját, melyre három évet készült. Véleménye szerint: „Ha valaki hisz egy projektben, akkor azt át kell vinni tűzön-vízen.”

“Nem a hatalom ijesztő, hanem a hatalommal való visszaélés.” – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures társalapítója és vezetője, a vezetővé válásról. Véleménye szerint senki sincs arra kényszerítve, hogy vezető legyen. „Ez egy döntés. Döntés, hogy neked a hatalom, a befolyásolási képesség az fontos.” Értékekről, a jövő generációról, női vezetőkről, attitűdről, önbizalomról, félelmekről, együttműködésről, karrierépítésről is beszélgettünk Verával.

A helyes hozzáállás a karrierhez, ha az ember nem a megélhetéséhez rendeli hozzá az identitását, illetve az egzisztenciáját, hanem éppen ellenkezőleg. Puzsér Róbert karrier tanácsa, hogy ne a munkaerőpiacot figyeljük, hogy kik élnek jól, meg hogyan élnek meg belőle jól, mert az ahhoz való igazodás, a személyiségünk deformálásával jár és nem ér annyit a hónap végi fizetés, az egzisztencia. Másképp fogalmazva: „Nem ér annyit az az úszómedencés villa, meg a nyitott fedelű sportautó.” Hogyan tudjuk azt a fajta szabadságot megteremteni, hogy az egzisztenciánkat a saját flownkhoz rendeljük?

„Gyorstalpalón kellett behoznom 15 évet az életemből” – mondja Nagy Gergely, aki református lelkész volt. Kiábrándult az egyházból, a nyitottság hiányából, a kultúrharcos gondolkodásból. Olyan a mostani egyház, mint egy szénnel hajtott gőzmozdony, amely az autópálya szélső sávjában döcög - idézte a fiatalember egyik tanárát. Beiratkozott egy programozóiskolába, kitanult egy új szakmát és közben pszichoterápián építi magát. Programozóként egyfajta szabadságot, függetlenséget él át.🎙Vendégem: Gergely Nagy a legújabb HR Portal #Karrierváltás & #Sabbatical podcastben. Roppant érdekes beszélgetés.

Bősze Tímea művészettörténet szakra készült. Mivel édesapja oda nem jó szívvel engedte el, mondán: „abból megélni nem lehet”, történelem szakon végzett Pécsen. Ezt pedig az ELTE pszichológia követte. Szerkesztő-műsorvezető, riporterként helyezkedett el az V. kerületi televíziónál, egy kommunikációs képzést követően. MÜOSZ újságíró suli, majd kereskedelmi TV-től országos TV-be vitte a karrierje, jelenleg pedig papír- és könyvrestaurátorként dolgozik. Szabadúszóként. Mint mondja: „Néha egy-egy tárgy annyira megható, abban az egyszerűségében és szépségében, amilyen.” Kedvenc munkadarabjai között szerepel például egy 16. századi pergamenkötéses könyv, atlaszgyűjtemény, vagy akár Gróf Széchenyi István nagy vitát kavart Hitel című, első kiadású könyve, ami roppant egyszerű, papír borítású könyv. Mi adta a fő motivációt ahhoz, hogy végül ugorjon és csak a restaurátor hivatásának éljen? Hogy ebből éljen meg? Hogyan tanult a krízishelyzetekből? Mi az, ami Timinek segített, hogy berobbanjon a köztudatba? Ebben a szakmában látja magát évek múlva is? És mit tesz az ellen, hogy ez a munka ne váljon rutinszerűvé? Mennyire keresett külföldön? Mire volt szüksége Timinek ahhoz, hogy ma ott tartson a vállalkozását illetően, ahol tart? Mit tanácsol a karrierváltóknak? És mit kíván magának 2023? Hasznos tippek, nemcsak karrierváltóknak.

Mihályi Gábor összesen 31 évet töltött különböző munkakörökben a Magyar Telekom cégcsoportban. Próbált ebbe nem beragadni. Mint mondja: „Ahhoz, hogy az ember inspirálódjon, szükséges a környezeti változás.” Ezzel a lendülettel fel is mondott. Ahogy kilépett az irodából az volt benne, hogy VÉGRE. Már másnap érezte, hogy jó döntést hozott és megkezdte pár hónapos alkotói szabadságát. Az adásból megtudhatjuk azt is, Gábor miért ment sabbatical leave-re és mi volt az első dolog, amivel kedveskedett, elsősorban a feleségének. Vajon megtervezte a szabadságát, vagy védőháló nélkül ugrott a semmibe? Miért szerette volna megfuttatni magát az álláskeresők piacán? Mit gondol arról, Magyarországon valaha elfogadott lesz a sabbatical leave? Mire lenne szükség ehhez? Vezetőként hogyan reagálna egy olyan helyzetre, amikor látja az egyik emberén, hogy sabbatical leave-re lenne szüksége, ám annak lehetősége a céges keretek közé nem fér bele? Saját tapasztalata alapján mit tanácsol azoknak, akik sabbatical leave-ben gondolkodnak? Praktikus tanácsokkal lát el minket és hozzáteszi: „Ha valaki már képes volt döntést hozni, hogy alkotói szabadságra megy, akkor ne féljen ugrani, mert a védőháló úgyis fel fog tűnni. Olyan még nem volt, hogy ne legyen sehogy.” Utólag Gábor is megnyugodott, hogy tényleg van élet a Telekom-on kívül.

Czeczeli Tamás: Színész akarok lenni. 40 milliárdos céget vezetett 2018-ig, majd kirúgták. Ezután elszegődött a Sparba árufeltöltőnek, de dolgozott a Máltai Szeretetszolgálatnál is portásként. Pár napja pedig felállt az értékesítői pozíciójából, amit egy marketing ügynökségnél töltött be.

„Pontosan tudja az ember, hogy mi a jó neki, mert a teste jelez. Sokan akkor váltanak karriert, amikor már minden bajuk van. Pedig amikor megjelenik egy gyomor tájéki jó érzés valamivel kapcsolatban, akkor afelé kell elmenni. És lehet, hogy nem tudsz sokáig 80 ezer forintos télikabátot venni, de higgyétek el, hogy nem baj. Soha nem fog hiányozni az a kabát.” 🎙Kinga Brezinaval beszélgettem a HR Portal Karrierváltás & Sabbatical podcastjében.

Nyolc évesen már búvárúszást gyakorolt, miközben kerámikus szeretett volna lenni. Majd elvégzett egy vendéglátó szakközépiskolát és 21 évesen úgy döntött, inkább búvárkodással foglalkozik. A tanfolyam elvégeztével összefogott egy másik végzőssel, akivel hat éven keresztül egy búvárboltot üzemeltettek. Mindez az 1990-es években történt, amikor Magyarország már nem volt határos tengerrel és még nem volt konkurens búvárbolt. Takár Yvette búvároktató, búvármodell és ifj. Lőrinc Ferenc búvárfotós világbajnoki aranyérmet hozott el nagylátószögú kategóriában a Madeirán, Porto Santóban megrendezett 18. CMAS víz alatti fotó-világbajnokságon 2021-ben. Ezzel kvalifikálták magukat az idei európa bajnokságra. Hogyan lett Yvetteből búvároktató és búvármodell, miközben Magyarországon nincs tenger? Mi köze ehhez egy medúzának?

Szabolcs-Gyuris Éva, férjével, Szabolcs Andrással alapította a Funky Pho ázsiai street food éttermet, amely 7 éven keresztül meghatározó szereplője volt a hazai gasztronómiának (is). „Emlékezetes pillanat volt, mert Brazíliában ültünk a tengerparton, éppen Piña Coladat szürcsölgettünk, amikor kvázi viccből azt mondtam: Nyissunk éttermet! Mire a férjem: Jó, de nem értünk hozzá! - és ezen elröhögtünk, persze a Piña Colada segített oldani ennek a feszültségét. Így született meg a Funky Pho ötlete.”

Kovács Zsuzsa alias Female Yeti, önbizalomhiányos kislányból bátor hátizsákos világutazóvá cseperedett. Április 8-án utazott Nepálba, hogy többedmagával meghódítsa az Amadablam hegycsúcsot. Az elképesztően alacsony költségvetésű utazásait alkalmi állásokból finanszírozza, mint mondja: „Az az egyetlen megkötésem a munkával szemben, hogy ne kössön le.” 2005-ben gondolt egy nagyot, közgazdász diplomával és 18.000 Ft-tal a zsebében Angliába költözött. Baby szitterként helyezkedett el, majd feladott egy hirdetést, hogy bárpultos állást keres. Jelentkezett rá a BBC. Minek köszönhető, hogy felvették, annak ellenére, hogy sem kávét főzni, sem sört csapolni nem tudott és még az angol nyelvet sem beszélte tökéletesen? "Nyugi, Suzy!" - ahogy az akkori főnöke tanácsolta neki. Zsuzsa roppant menő pozícióig lépdelt a ranglétrán, majd létesítmény menedzserként ugrott ki a BBC-től. Miért hagyta ott az álommelót, ahol naponta olyan világsztárokkal találkozott, mint David Attenborough, Tom Cruise vagy a Red Hot Chilli Peppers tagjai? És mi köze van ehhez David Cameronnak?

Soltész Erzsébet közel 16 évig hr területet támogató szoftverek fejlesztésével foglalkozott, majd lelkes önkéntesből vált az Egy Csepp Figyelem Alapítvány oszlopos tagjává 2012-ben és dietetikusként építette karrierjét. Fő szakmai érdeklődési köre: a bél mikrobiom egyensúlyát támogató táplálkozás, amelynek egyik fő pillére az élelmi rostokban gazdag étrend. A témáról szóló, társszerzővel jegyzett könyve "A rost jó!" címmel 2020-ban jelent meg. 2021-ben elfáradt. Fél éves alkotói szabadsága alatt leginkább kertészkedéssel töltekezett, majd nemrég úgy érezte a saját lábára áll. Alkalmazottból vállalkozó lett és egyéni dietetikai tanácsadó.

Füzes Ádám 22 év után lépett ki az egyház kötelékéből, a lelkészi hivatását hátrahagyva. Váltott. Jelenleg szupervizor-coach, mentálhigiéniás szakember. Döntésének katalizátora egyrészt a rendszerből való kiábrándulás, másrészt a családalapítás iránti olthatatlan vágya. 2020-ban vállalkozó lett, többek között kiégéssel kapcsolatos elakadásokkal keresik fel, de protestáns lelkészek is járnak hozzá szupervízióba. Azt mondja: "Sokkal több hit kell vállalkozóként az élethez, mint papként."

"Szerintem a lényeg, hogy az ember jól érezze magát a bőrében és szeresse a munkáját, hiszen a munkánk az egész életünket körbeöleli." Kiss Máté 1991-ben született és építész szakon végzett 2009-ben a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában. Grafikus képesítést 2013-ban szerzett, majd további négy évig hivatásának tekintette azt. A váltás szele 2016-ban környékezte meg, amikor is úgy érezte kiégés közeli állapotba került a grafikus szakmában, majd édesapja asztalosműhelyében elkészítette első bútordarabját, egy kortárs asztalt. Saját vállalkozást alapított, a fa tökéletlenségében rejlő hibákra építve főként kortárs asztalokat készít. Arról is beszélgettünk, hogyan szerzi ügyfeleit, hogyan árazta be anno a termékeit, mit jelent számára az üzleti terv, hogyan lendül túl a mélypontokon, miért a falfirka jelenti számára a kikapcsolódást és inspirációt, valamint milyen célokat tűzött ki maga elé az elkövetkezendő években.

Károly Szarka, a Noran Libro Kiadó szerkesztőjével arról beszélgettem, hogyan váltott karriert és lett belőle újságíró, szerkesztő és író, a multiban töltött idők és az útkeresése után. Hogyan élte meg a kezdeteket és illeszkedett be új kultúrközegébe? Mire volt szüksége, hogy elérje vágyait? És mit javasol annak, aki #karrierváltásban gondolkodik. Szó lesz még imposztor szindrómáról, pályaválasztásról, 'Az én hibám'-ról, a szerkesztői munka sajátosságairól és arról a bizonyos zsigeri érzésről. @HR Portál